A július az interneten teljes uborkaszezon. Állítólag az augusztus valamivel már biztatóbb kell, hogy legyen. Még csak augusztus eleje van, de én egyelőre nem látom a változást...
Egy cikkben olvastam nemrég, hogy az ember akkor lesz sikeres valamiben, ha 2 teljes évig mindennap hajlandó ingyen dolgozni legalább 2 órát (persze többet mindig lehet és ajánlott). Én is érzem az uborkaszezont, mert sajnos az én lelkesedésem is lankadt egy kicsit. Egy nap maximum 30 percet áldozok a kuklamura, csak a legszükségesebbeket vagyok hajlandó elvégezni. Mentségemre legyen mondva, hogy a többi gyermekemmel viszont arányosan több időt töltök:-) Ennek Kica, Ferkó és Bobó örülnek természetesen.
Gondolom a legtöbb családban ez a helyzet. Az anyukák próbálják valahogy túlélni a nyarat ovi és iskola nélkül. Így augusztus környékén kicsit soknak tűnik a nyári szünet. Én már alig várom, hogy visszatérjenek a hétköznapok a munkával (elég erős lelkiismeretfurdalásom is van:-(), ovival, iskolával és a többi hozzátartozó szép vagy kevésbé kellemes tennivalóval együtt.
Úgyhogy nagy terveim vannak szeptembertől, mert nekem a szeptember az új év kezdete. Akkor érzem feltöltődve magam igazán. Amennyire vártam a nyarat most annyira várom az őszt:-) Most még azért kiélvezem a nyár utolsó heteit, mert a pillanat is fontos, és a gyerekek nem lesznek soha 2 és 4 évesek megint. Ezt a kort most kell kiélvezni!!!A kuklamu pedig remélem még sok sok évig meg lesz...