Egy dolgozó anyuka hétköznapjai kicsit sem egyszerűek. Aki ebben a cípőben jár az tudja jól,...
...hogy ez nagyon nehéz. Főleg, ha ez az anyuka otthon dolgozik. Én sajnos/szerencsére nem egy irodába megyek be mindennap és töltöm az értékes perceimet az autóba zárva, hanem itthon dolgozom, amikor éppen egy kis időm van rá. Ez persze nem a 9-5-ig tartó intervallumot jelenti, hanem az este 8-összeesésig tartót.
Sok előnye van ennek a munkarendnek, például mindig itthon vagyok mikor a két kicsinek szüksége van egy anyai ölelésre vagy csak éppen játszik, veszekszik, visít, fáradt, beteg, jókedvű, aranyos, szófogadó... Vagy mikor a nagy az iskolából hazaesik és tovább kell lökni edzésre, vagy be kell vinni a törikönyvet az iskolába. Vagy mikor a negyedik gyerekem a kuklamu még komoly gyermekbetegségekben szenved és olyan dolgokkal kell foglalkoznom pár hetes időközönként, amiket már többször megoldottnak hittem.
Hátránya is sok van, de arról majd egy másik bejegyzésben...
